Harmadik világ
A harmadik világ kifejezés az alacsonyabb jövedelmű nemzetekre vonatkozik. Ezekben az országokban viszont magasabb a munkanélküliségi ráta és alacsony a fejlettségi mutatók eredményei.
Más szóval, a harmadik világ gazdaságai azok, ahol a bruttó hazai termék (GDP) a legalacsonyabb. De van még magas munkanélküliség, rossz minőségű infrastruktúra, alacsony iskolai végzettség, magas alultápláltság, rossz minőségű közegészségügy, többek között a fejlesztéssel kapcsolatos változók között.
Általában a harmadik világ kifejezést felcserélhetően használják az alulfejlett vagy fejlődő országok kifejezésével. Ezek a felekezetek pontosabban a legalacsonyabb jóléti szintekkel rendelkező nemzetekre utalnak, főként Afrikához, Ázsiához és Latin-Amerikához.
A kifejezés eredete
A harmadik világ kifejezés a hidegháború keretében jött létre, amikor az országokat három típusba sorolták. Az első világban azok voltak, akik erősen iparosodtak, és az Egyesült Államok által védett kapitalista eszmékhez igazodtak.
Hasonlóképpen a második világ nemzeteit is támogatta a kommunizmus, és különösen a Szovjetunió.
Végül a harmadik világ országai, főleg Ázsiában és Afrikában, nem szövetkezettek a fent említett két fél egyikével sem.
A harmadik világ kifejezés megalkotója a francia Alfred Suavy lenne, aki azonosított egy olyan országcsoportot, korábban gyarmatokat, amelyek sem amerikai, sem szovjet elképzeléseket nem osztottak. Ezt a L'Observateur folyóiratban 1952-ben megjelent cikk jelezte.
A harmadik világ országainak listája
Mint korábban említettük, a harmadik világosztályozás elavult. De az egyik módja annak, hogy megtudjuk, hogy elméletileg mely országok integrálhatják ezt a kategóriát, az az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által készített Humán Fejlesztési Index (HDI) felülvizsgálata.
Ezt a mutatót minden évben frissítik, és az országokat négy fejlettségi szintre osztja: nagyon magas, magas, közepes és alacsony. Ez utóbbi kategóriában főleg afrikai államok találhatók, bár megjelenik Haiti is.
Gyengén fejlett ország
.jpg)
