Diplomáciai kapcsolatok
A diplomáciai kapcsolatok azok a kapcsolatok, amelyeket az államok létesítenek egymással. Ezeket a kapcsolatokat egy sor küldetés tartja fenn, amelyek közös célok és érdekek sorozatán alapulnak.
A diplomáciai kapcsolatok mindig az államok közötti hivatalos kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok a különböző államok között jönnek létre, számos közös érdek alapján. Ezeket a kapcsolatokat állandó képviseleteken keresztül tartják fenn, diplomáciai ügynököket hozva létre azokban az országokban, ahol a kapcsolat létrejött. Az államok közötti ilyen típusú kapcsolatok az integrációt és az országok közötti együttműködést próbálják elősegíteni.
Ebben az értelemben a diplomáciai kapcsolatok a gazdasági globalizáció alapvető összetevői.
Így a diplomáciai kapcsolatok magukban foglalják az állam jogi képviseletét a fogadó állam központi hatóságai előtt.
A diplomáciai kapcsolatok típusai
A diplomáciai kapcsolatok meghatározott célból jönnek létre. Ezek a kapcsolatok a fent említett szempontok szerint próbálják elősegíteni az együttműködést, amelyen együtt lehet dolgozni.
Így attól függően, hogy hány ország köt megállapodást, a kapcsolatok a következők lehetnek:
- Kétoldalú kapcsolatok: Ha két országról van szó.
- Többoldalú kapcsolatok: Ha kettőnél több ország kerül szóba.
Másrészt a megállapodás célja alapján a kapcsolatokat a következőképpen osztályozhatjuk:
- Kereskedelmi.
- Gazdaságos.
- Kulturális
- Tudományos.
- Együttműködési kapcsolatok.
Bár több típus létezik, az itt idézettek a leggyakoribb és leglátványosabb országok közötti diplomáciai kapcsolatokra vonatkoznak.
A diplomáciai ügynök
A diplomáciai kapcsolatok következményeként létezik egy diplomáciai ügynöknek nevezett alak. A diplomáciai ügynök olyan tisztviselő, aki az egyik államot egy másik államba küldi a kettő közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében.
Így a diplomáciai ügynök feladatai egy országban a következők:
- A két ország közötti kapcsolatok előmozdítása.
- Gyakorolja a konzuli funkciókat.
- Védje az állam érdekeit a fogadó országban.
- A fogadó országba kivándorolt állampolgárok védelme.
Így az említett diplomáciai ügynök más funkciókat is elláthat, bár ezek nagyon kivételesen:
- Harmadik állam érdekeinek képviselete a fogadó állam előtt.
- Képviseljen egy államot, amelynek nincs képviselete a fogadó államban.
Így a diplomáciai ügynök kapcsolatfejlesztési funkciói a következő tevékenységeken alapulnak:
- Tárgyalni és a tárgyalásokat irányítani a fogadó állammal.
- Folyamatosan tájékoztassa államát.
- Képviseli azt az államot, ahonnan az említett diplomáciai ügynök származik.
A diplomáciai és a nemzetközi kapcsolatok közötti különbség
Sokan a diplomáciai kapcsolatokat nemzetközi kapcsolatoknak tekinthetik. Van azonban egy fő árnyalat, ami egy nemzetközi kapcsolatot diplomatikussá vagy sem diplomatikussá tesz, hiszen ezek attól függnek, hogy ki az a figura, aki a kapcsolatot hirdeti.
Ebben az értelemben a nemzetközi kapcsolatokon minden olyan kapcsolatot értünk, amely határon túl van, és külföldről jön létre valakivel vagy valamivel. Azonban az ilyen típusú kapcsolatokba beletartoznak a magánkapcsolatok is, például a cégek által fenntartottak.
Míg másrészt a diplomáciai kapcsolatok diplomáciai jellegűek, mivel az államok vezérlik őket. Más szavakkal, két vagy több állam vesz részt és hozza létre ezt a kapcsolatot.
A diplomáciai és a nemzetközi kapcsolatok tehát abban találják a fő különbséget, hogy melyik személy vagy intézmény támogatja az említett kapcsolatot.
Diplomáciai kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel
Az államok egymás közötti kapcsolatain kívül számos más diplomáciai kapcsolat is létezik. A diplomáciai kapcsolatok újabb sorozata, amelyek közül kiemelhetjük a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokat. Egyes nemzetközi szervezetek, amelyek megjelenésük után, akárcsak az állammal, úgy kötöttek megállapodásokat más államokkal, mintha még egy lenne.
Az államokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatokhoz hasonlóan a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok is megkövetelik a diplomáciai ügynök jelenlétét állandó képviseleten. Ezt a missziót viszont a nemzetközi szervezethez csatlakozott összes ország létrehozza.
Így a legfontosabb nemzetközi szervezetek, amelyekkel kapcsolatokat ápolnak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), valamint más szervezetek, például a Világbank.
.jpg)
