Analitikai módszer

gazdasági-szótár

Az analitikus módszer a tudományos módszerből következő kutatási módszer, amelyet a természet- és társadalomtudományokban alkalmaznak a problémák diagnosztizálására és a megoldást lehetővé tevő hipotézisek generálására.

A tudományos kutatási módszerek nem csak a hallgatókat és a szakembereket szolgálják ezeken a területeken. Formája és módszertana nagyon hasznos lehet más társadalmi tudományágak számára is, mint például a közgazdaságtan, a pénzügy, a marketing és a humánerőforrás.

Pontosan a tudományos módszerek hatékonysága és precizitása szolgálja ezeket az új tudományokat, amelyek pártatlanságra szorulnak a gazdasági, kereskedelmi vagy ipari folyamatok diagnosztizálásához.

Az elemző módszer a közgazdaságtanban és az üzleti életben

A gazdasági folyamatokat elemezni kívánó cégeknek, államoknak és minden intézménynek eszközökre van szüksége az okok, azok hatásainak feltárására, és végül – a forrás elérése után – megoldási javaslatok előterjesztésére.

Ehhez a probléma különböző részeit felbontják, hogy külön-külön vizsgálják, és később értékeljék a köztük fennálló összefüggést. Mindent azzal a céllal, hogy megtaláljuk a kritikus pontot és/vagy azokat a tényezőket, amelyek beavatkoznak és eltéréseket generálnak a folyamatokban.

Az analitikai módszer alkalmazása

Az analitikai módszer a következő szakaszokból áll:

  • Megfigyelés: Ebben a szakaszban a kutató az üzleti és/vagy gazdasági folyamat mintájának megfigyelésére szorítkozik, hogy elegendő információt nyerjen ki a következő szakaszokban való munkához.
  • Leírás: A minta megfigyelése után a kutató objektíven és mindenféle torzítás vagy hajlam nélkül határozza meg, hogy mit lát a mintában.
  • Kritikai vizsgálat: Ha a mintán van egy technikai definíció, a kritikai vizsgálat olyan javaslatokat ad, amelyek a probléma megoldásának leglogikusabb vonalán haladnak.
  • A jelenség szegmentálása: A minta részekre bontása, hogy azokat egyenként elemezzük, és ezt követően olyan leírásokat adjunk, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolást és a sorrendet.
  • Részek számbavétele: Ez az a folyamat, amely meghatározza azon részek számát, amelyekben a minta lebomlott.
  • Rendezés és besorolás: A részek külön azonosítása és leírása után a közöttük fennálló kapcsolat alapján időrendi sorrendbe kerülnek, új, teljesebb és naprakészebb elemzést biztosítva a mintáról.

Átfogó folyamatok az analitikai módszer alkalmazásáig

Az analitikai módszer olyan folyamat, amely minden szakaszban állandó megfigyelést igényel, függetlenül attól, hogy valamelyikük viseli-e ezt a nevet. Ugyanakkor a kísérletezés kulcsfontosságú az elemzett minta viselkedésének meghatározásához. Mind mint folyamat, mind a folyamatot alkotó különböző részek.

Végül, azzal a céllal, hogy a vizsgálat ne csak kvalitatív és leíró jellegű legyen, fontos, hogy rendelkezzenek olyan kvantitatív eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az egyes szakaszok és/vagy folyamatok mérését. Ezért ezekre a célokra műszert kell generálni. A módszer elemzéséhez általában statisztikai eszközöket használnak.

Azt is fontos megjegyezni, hogy az analitikai módszer nem meggyőző. Ez azt jelenti, hogy eredményeit nem abszolút igazságnak, hanem egy adott elemzési időszak releváns információjának kell tekinteni. Ez, tekintettel arra, hogy az okok, részek és folyamatok olyan módosulásokon eshetnek át, amelyek frissítik az eltérések és problémák változóit. Ezért a jövőben ezek az eltérések a minta olyan részeiből származhatnak, amelyek korábban nem okoztak problémát.

Címkék:  összehasonlítások Egyéb banki 

Érdekes Cikkek

add