Túlkínálat
Túlkínálatról beszélünk, amikor egy adott ár mellett a fogyasztók által keresett mennyiség kisebb, mint az eladók által kínált készlet.
Hogy másképpen magyarázzuk el, képzeljük el, hogy a P ár egybeesik a Q1 mennyiséggel a keresleti görbén. Eközben a kínálati görbén Q2-nek felel meg.
Ahogy a következő grafikonon is láthatjuk, Q1 kisebb, mint Q2, és a piac nincs egyensúlyban.
Ezenkívül matematikai értelemben a túlkínálat egyenlő Q2 mínusz Q1 kivonásával.
A többletkínálat egy adott piacon, ágazatban, vagy a gazdaság egészében teljesülhet.
Ajánlat hozzáadva Termelői többletA túlkínálat jellemzői
A túlkínálat főbb jellemzői a következők:
- Bőséges az áru, mert a beszállítók többet hoztak a piacra, mint amennyit a fogyasztók meg akarnak venni.
- Az ár magasabb, mint az egyensúlyi ár tökéletes versenyben.
- Kiegyensúlyozatlan helyzettel állunk szemben, amikor a gazdaság nem éri el a legnagyobb hatékonyságot.
- Az ellenkező körülmény a túlkereslet.
- SEM az ajánlattevők, sem az igénylők NEM jutnak a lehető legnagyobb haszonhoz.
- Tökéletes versenyben soha nincs tartós túlkínálat, mert a piac hatékonyan működik. Így túltermelés esetén a cégek csökkentik áraikat. Ellenkező esetben vissza kell vonulniuk. Ennek következtében a szállított mennyiség csökkenni fog, a keresett mennyiség pedig növekedni fog, elérve az egyensúlyi pontot.
- A túlkínálat egyik leggyakoribb oka, hogy a hatóságok törvényben rögzítik, hogy mi lesz egy termék (fix vagy minimum) ára, és ez magasabb, mint a piaci egyensúly.
- A veszteség a fogyasztói és termelői többletben keletkezik. Ez a versenypiaci helyzetre tekintettel.
Példa a túlkínálatra
Tegyük fel, hogy az állam a "gazdálkodók védelme érdekében" 0,2 USD/kg-ban határozza meg a kukorica árát. Ez magasabb, mint a 0,16 USD/kg egyensúlyi ár.
A fentiek ismeretében a termelők felbuzdulnak és 10 000 kg burgonyát visznek piacra. A vásárlók azonban csak 8000 kg-ot hajlandóak megvásárolni.
Összefoglalva, az állami beavatkozás 2000 kg-os többletkínálatot eredményezett. Az említett többletet például ugyanaz a közszféra szerezheti meg, majd külföldre értékesítheti. Ellenkező esetben elveszik.
.jpg)
