Defláció

A defláció a pénzkínálat összehúzódása egy gazdaságban, amely általános árcsökkenést okozhat a gazdaságban. Vagyis az infláció ellentéte.

Az árak csökkenése a pénzkínálat csökkenése következtében következik be, ami növeli a valuta értékét, ezáltal növeli vásárlóerejét. Ugyanannyi pénzből több dolgot is vásárolhatunk. Árdefláció esetén a gazdaságban elérhető áruk és szolgáltatások ára csökken. Más szóval, a termékek olcsóbbak lesznek.

A közgazdasági elméletben a defláció a pénzkínálat csökkenése. Azonnali hatása általában az árdefláció. Emiatt a defláció fogalmát a köznyelvben gyakran használják az áruk és szolgáltatások árának általános csökkenésére. Mivel célunk a gazdaság egyszerűsítése, az általános árcsökkenést deflációnak fogjuk nevezni.

A defláció okai

A deflációnak csak két oka lehet:

• Csökkent kereslet: Ha egy adott gazdaságban csökken a kereslet, az árak csökkennek, ami deflációt generál.
• Túlkínálat: Ellenkezőleg, amikor olyan kínálatnövekedés következik be, amelyet a piac nem képes felvenni, akkor az árak csökkennek.

A defláció következményei

A defláció különböző hatásai közül kiemeljük a legfontosabbakat:

• Visszafogja a fogyasztást: A fogyasztó úgy gondolja, hogy jobb várni, mint vásárolni, mivel az árak esnek.
• A megtakarítások növekedése: Ennek oka, hogy a megtakarított pénznek nagyobb értéke lesz a jövőben, mint a jelenben.
• Az adósság reálértéke nő: Ha a pénz értéke nő, az adósság reálértéke nő.
• Növekszik a munkanélküliség: Ennek oka az üzleti bevételek csökkenése.

A defláció és a kereslet-kínálat törvénye

Az árdefláció nemcsak a pénzkínálat összehúzódásából ered, hanem akkor is előfordulhat, ha egy gazdaságban az áruk és szolgáltatások kínálata nagyobb, mint a kereslet. Ezért az összes termékük eladása érdekében a vállalkozók árcsökkentésre kényszerülnek.

Ennek oka lehet a kereslet csökkenése a gazdaság visszaesése következtében. Ennek oka például a gazdasági recessziótól való félelem, amely csökkenti az áruk és szolgáltatások iránti keresletet, ami negatívan hat a gazdaságra.

De előfordulhat a termelés növekedése következtében is, ami miatt a rendelkezésre álló áruk és szolgáltatások mennyisége gyorsabban növekszik, mint a pénzkínálat, ami többletpénzhez vezet. Ebben az esetben a defláció jót tesz a gazdaságnak. Röviden: a defláció (többek között) a kereslet-kínálat törvénye szerint alakul.

A defláció előnyei

Az áruk és szolgáltatások árának csökkentésével, ha megmaradnak a bérek, nő az azonos bérért megvásárolható dolgok mennyisége, azaz nő a vásárlóerő. Amikor ez megtörténik, a munkaadók úgy döntenek, hogy többet fektetnek be a beruházási javakba és kevesebbet a munkavállalókba, ami a foglalkoztatásról a termelékenyebb, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek felé mozdul el.

Ráadásul a defláció megtakarításra ösztönöz, aminek következtében az árak tovább esnek, és kevesebbet fogyasztanak. Ez a megtakarítás egyúttal több pénzt is kölcsönöz (több pénzkínálat), ami a kamatlábak csökkenését okozza.

A defláció kompenzálja az üzleti ciklusok eltéréseit és a túlzottan magas áremelkedéseket. A gazdaság expanzív ciklusának következményeként sok esetben túlzott áremelkedések következnek be, ami az eladóknak kedvezett. Ezért az árdefláció olyan kiigazítás lesz, amely egyensúlyba hozza az árakat, így kedvez a vásárlóknak.

A defláció hátrányai

Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy jó, hogy a zsebünknek jobb lenne, hiszen ugyanannyi pénzből nagyobb mennyiségű árut is vásárolhatnánk. A defláció azonban a csökkenő árak, bérek és termelés ördögi spirálját hozza létre, ami sok esetben árt a gazdaságoknak, és recessziót idézhet elő vagy súlyosbíthat.

A defláció veszélyes lehet, mert az alacsonyabb árak ördögi körét generálja, és ez a gazdaság fogyasztásának stagnálását idézi elő. A vállalatok csökkentik a termelést, mert kevesebb a fogyasztás, ezért kénytelenek elbocsátani a dolgozókat. Ami viszont kevesebb fogyasztást és ismét túlkínálatot eredményez, ami az árak csökkenését okozza. Ez az úgynevezett deflációs spirál.

A defláció a jövőbeli árakkal kapcsolatos várakozások problémája. Ha egy jegybank bejelenti, hogy csökkenni fognak az árak, a benne tevékenykedő ügynökök úgy döntenek, hogy elhalasztják a vásárlást addig, amíg az áresés valós lesz, mert azt gondolnák, miért vásárolnak ma, ha holnap olcsóbb lesz?

Emiatt a jegybankok világszerte az árstabilitást tűzték ki célul, és 2% körüli inflációra törekednek (ez jegybankonként eltérő, de soha nem túl közel a 0-hoz).

A túlzott infláció rossz, de még veszélyesebb a deflációba esni, ezért a jegybankok igyekeznek mindig alacsony, de pozitív inflációt elérni. Főleg amiatt, hogy a defláció az egyik legnagyobb félelme minden gazdasági tisztviselő számára egy országban, mert hosszú távú gazdasági válságokat okoz.

Példa a deflációra

A defláció legvilágosabb példája Japán. 2008 és 2013 között az árak folyamatosan csökkentek.

Bár sok oka van ennek a jelenségnek, a fő tényező a japán társadalom kultúrája volt. Japán egy nagyon idősödő, konzervatív népességgel és nagyon fontos megtakarítási mentalitással rendelkező ország.

Más szóval, a defláció a kereslet hiánya miatt következett be.

Címkék:  piacokon gazdasági-szótár kriptovaluták